Már maga az elnevezés is csalóka, hiszen villamosjeggyel nemcsak villamosra, hanem metróra, trolibuszra, autóbuszra, sőt a főváros közigazgatási határán belül a HÉV szerelvényeire is felszállhatunk. Ha a BKK hivatalos oldalára tévedünk, láthatjuk, hogy nem is villamosjegynek hívják a villamosjegyet, hanem simán csak vonaljegynek. 

Mióta létezik Budapesten villamosjegy?

Mondhatnánk, hogy akkor született meg a villamosjegy, amikor az első villamos elindult, vagy köthetnék ennek időpontját az első pesti lóvasút elindulásához is. A mai főváros területén az akkor még közigazgatásilag önálló Újpesten lehetett először lóvasútra jegyet venni 1866-ban. Az első klasszikus villamosvonalat pedig 1889-ben adták át, ami az Egyetem tér és a Köztemető (Fiumei) út között közlekedett. Valószínű tehát, hogy az első villamosjegy születésének is ez az éve. 

Az egységes fővárosi jegy- és bérletrendszer kialakítására ehhez képest nagyon sokat kellett várni. A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRt) 1949-es megszüntetése után több közlekedési vállalat működött, amelyek külön üzemeltették a villamosvonalakat, a trolibuszokat és az autóbuszjáratokat. Ezért az 1960-as évek közepére már 130-féle különböző menetjegy létezett.

A rendszer szinte átláthatatlan volt, ráadásul a jegyekből sokkal kevesebb bevétele volt a vállalatoknak, mint amennyibe a rendszer működtetése került. Ezt a kuszaságot szüntette meg az 1966 július elsejétől bevezetett egységes viteldíjrendszer, ami módosításokkal a mai napig is működik. A központosítás folyamatának következő állomása a BKV 1968-as megalakulása volt.

Milyen járatokon használható a villamosjegy?

Budapest tömegközlekedése az elmúlt 100 évben a város növekedésével párhuzamosan fejlődött. Ezt a töretlen fejlődést csak a két világháború és az 1929-es gazdasági válság fékezte le valamennyire.

Jelenleg a tömegközlekedés gerincét a 4 metróvonal alkotja. Emellett 36 különböző villamosjárat járja Budapest utcáit, igaz, fénykorában a mainál jóval nagyobb hálózattal rendelkezett. A 60-as években az akkori városvezetés a villamosokkal szemben az autóbuszközlekedést preferálta, ezért sok villamosjáratot és villamosvonalat megszüntettek. Jelenleg 200 buszjárat szállítja az utasokat a fővárosban.

A trolibuszhálózat 1949 óta színesíti a fővárosi tömegközlekedést, emblematikus 70 számmal indult az első járat Sztálin hetvenedik születésnapjának tiszteletére. Napjainkban csak 15 trolibuszjáraton használhatjuk a megvásárolt vonaljegyünket Budapesten. Ezenkívül vonaljeggyel használható az agglomerációt a fővárossal összekötő öt HÉV-járat és a BKK egyes hajójáratai is.

A digitalizáció elérte a vonaljegyet is

Az olyan régi patinás tárgyat, mint a budapesti vonaljegyet is elérte napjainkban a digitalizáció mindent elsöprő hulláma. Ma már nem szükséges kezünkbe venni a kis rózsaszín jegyet, kivárva a hosszú sort egy BKK jegypénztárnál, majd bedugni az aktuális jegykezelő automata dobozába.

Okostelefonunkat használva a VoxPay applikáció letöltésével, egy gyors regisztrációt követően a BKK által kinált jegy- és bérletkonstrukciók közül tudunk villámgyorsan vásárolni. A jegyek érvényesítése a járműveken a QR kód leolvasásával egy pillanat alatt megtörténik. A digitalizáció fejlődése lassan nyugdíjba küldi tehát a papíralapú vonaljegyet, aminek eltűnése környezetvédelmi szempontból is kívánatos. Emlékét szívünkben azért megőrizzük.